2012. november 28., szerda

Szeleshát Szőlőbirtok

A Szekszárdi borvidéken elhelyezkedő Szeleshát Szőlőbirtok Várdomb mellett, 26 hektáron terül el.Alsónyékhez tartozó Szeleshát dűlőben, amelyről a Birtok a nevét is kapta. Az ültetvény az Alsónyéki, a helyiek által Nagyhegynek nevezett szőlőhegy gerincén terül el, ami a Szekszárdi Dombság legdélebbi nyúlványa.
Családi birtok tulajdonosai a Szekretár és Krajcsovszki család
A Szeleshát Csapata Várdombon, az 56-os út mentén, egy felújított 120 éves présházban készíti borait.

" Krajcsovszki Lászlóval, a Szeleshát egyik alapítójával 2011 január 12-én, tavaszi melegben a dombtetőn beszélgettünk szőlőről, tájról, borkészítésről és az oroszlánokról. Sógorom szőlész, a nővérem borász, magam is szőlész vagyok. Jégverte paprika miatt jártunk erre, amikor már nem volt mit nézni a paprikaföldön, felnéztünk a dombra. Felmásztunk, körüljártunk, beleszerettünk. 1998 volt, tavasz. 39 tulajdonostól vásároltuk meg lassan a dombtetőt, a szekszárdi dombvidék legdélebbi nyúlványán. Akkoriban szántó és gyümölcsfák voltak az észak-déli fekvésű, széljárta tetőn, a szélein régi-régi szőlőültetvények elvadult maradványaival.


178,5 méteres magasságban álltunk, körülbelül 100 méterrel a Sárköz fölött, egy önálló dombon, aminek keleti oldalát a helyiek "Nagyhegynek" nevezik. Déli végén "szurdik út" az egykori Cisztercita később Bencés Apátság, Bátaszék felé, keletre a Sárköz síksága, a Gemenci erdő és a Duna festői ártere. Nyugatra a Mórágyi pincék, a Völgység dombjai. Lenyűgöző a hely: szép időben a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő is kivehető innen. Szeleshátnak hívták a dűlőt a domb tetején, mert tőle délre az egyetlen a dombságot kelet- nyugati irányba átszelő völgyében átcserélődik a Völgység hideg levegője az alföld melegével. Esténként a Völgységből érkező hideg gyorsan lehűti a szőlőt, ezért nálunk élénkek maradnak a savak. A talajba is rögtön beleszerettünk: magas mésztartalmú, mélyrétegű lösz, több mint felén vörös agyaggal kevert löszös erdőtalajjal, a híres szekszárdi vörösfölddel színezve. A magas vas- és mésztartalom, a klíma sajátosságai és az állandó légmozgás kiváló szőlőtermő területté teszik a dombot. Együtt nagyon jó hatással vannak a harmonikus sav- és tanninösszetételre.

Szőlőbirtok vagyunk, nem borászat. Minden a szőlőről és a helyről szól. 2001-től több ütemben magunk telepítettük a kékfrankos-, merlot-, cabernet franc- és sauvignon-, pinot noir- illetve syrahültetvényeket. 2004-ben szüreteltünk először, neves helyi borászoknak értékesítve a szépen érett szőlőt. Ez volt a hivatásunk.
A 2007-ben az akkor termőre fordult kékfrankos-és pinot-területek szűztermése került először az általunk felújított várdombi, Mária Terézia korabeli pincébe. Ma is ide hozzuk a gondosan válogatott, kis ládába szüretelt fürtöket, amelyeket két órán belül feldolgozunk.

A szőlő a kulcs: kizárólag saját termesztésű gyümölccsel dolgozunk, az év minden szakában kint vagyunk a birtokon. Utána csak annyi a dolgunk, hogy megpróbáljuk nem tönkretenni, amit a természet és a tudatos szőlőmunka teremtenek. Kocsányozunk, a must a padlás szintjéről közvetlenül az erjesztő tartályokba
folyik, ahol a cefrét rögtön hűteni kezdjük. Így alakul ki a Szeleshátra jellemző, különlegesen gyümölcsös illat- és ízvilág. 12-15 napig héjon erjesztjük, 3-4 óránként kevergetjük a megfelelő vörösborkarakter érdekében, azután a tartályokból lefejtett bor a durvaseprő ülepítését követően gravitációval hordóba folyik.
A hordós érlelés a közeli Lajvér falu török időkben vájt, száraz dézsmapincéiben történik. Lajvér volt az egykori Bátaszéki Apátság majd a későbbi császári birtok szőlőterületének egyik központja, a szőlészek telepe, a Szeleshát pedig az apátsági birtok szőlője. Ha úgy nézzük, hazamegy ide a Szelesháton termett bor.
Vaddisznót akartam a címkére. Sok van errefelé, meg szeretem is. Megy az orra után, töri az utat maga előtt. Azután, a két és fél éves fiam a pince felújításakor mondta, hogy menjünk az oroszlánbarlangba. A barlang persze a romos pince volt, az oroszlán egy apró, régi dombormű
a rozsdás vasajtón, amit csak ő vett észre. Így lett oroszlán. Az is erős." forrás: Bortársaság

Birtokméret:                30 ha (ebből egyelőre 21 ha termő)
Fontosabb dűlők:       Szeleshát, Kesztőc,
Jellemző szőlőfajták:  merlot, kékfrankos, cabernet franc, cabernet sauvignon, syrah, pinot noir
Éves termelés:            130.000 palack

Decemberben az Szekszárdi borvidékre látogatunk és egy kiváló borászt köszönthetünk Gödöllőn, a Solierben! Ha Ön szereti a finom borokat és ételeket, és megszeretne ismerni egy igazán elhivatott borászt, egy különleges embert és a borvidék legjobb borait, akkor ezt nem hagyhatja ki! Egy igazi gyöngyszemet mutatunk be Önnek!!!
A Szekszárdi borvidék lankáin folytatjuk borbarangolásunkat. A borvidék pincészetei közül az egyik legkiválóbb a Szeleshát Szőlőbirtok és borai! A birtok borásza személyesen mutatja be a borvidéket, a pincét és kiváló  borait, amelyek mellé Chefünk, Haraszti Zsolt komponál ínyenc menüsort.
December 18. kedd 19:00
Szeleshát Szőlőbirtok
Istenhozottpohár
Rosé 2012
K2 2009
Pinot Noir 2009
Merlot 2009
Oroszlán 2007
Három Fiú 2008
Nomád 2008
Csodálatos borokat kóstolunk, hozzá illő, ínyenc menüsor kíséretében, a Pincészet borászának, szakértő közreműködésével.

2012. november 21., szerda

Ráspi borvacsora képekben

November 20. kedd 19:00

Ráspi Pince

Istenhozottpohár
Tündér Furmint Cuvée 2011

Kacsamáj mousse, meggyel
Kékfrankos válogatás 2009




Vargánya krémleves, tepertős pogácsával és koriander habbal
Mágus cuvée 2009



Csicseriborsós bárány szamósza
Cabernet Sauvignon 2009




Konfitált libacomb, szilva texturákkal
Merlot 2008




Szarvas bélszín, cékla grateinnel  és pecsenyemártással
Máté cuvée 2005



Étcsokoládé, aszaltmeggy és áfonya, chili, narancs, datolya
Kékfrankos jégbor 2011