"A Légli Géza nevével fémjelzett Kislaki-borok ma már ugyanúgy hozzátartoznak a Balaton déli partjának minőségi borkínálatához, mint a Konyári vagy a Garamvári Pince borai. De egy neves borász família legifjabb sarjaként egyáltalán nem volt könnyű számára a saját elvei szerint működtetett új birtok létrehozása. Sokan pedig még most sem értik, hogy mit keres a napelem János-hegyi vendégházainak a tetején.
Légli Géza nem akart borász lenni, pincéje sincs, a családnévvel bátyja, Légli Ottó borai futottak be. Ebből a helyzetből Kislaki néven született egy olyan kézműves borászat a dél-balatoni borrégióban, aminek úgy jók a borai, hogy hiányzik belőlük a nagyüzemi ridegség és a fárasztó borsznobéria is. Ugyanez a közvetlenség jellemző a külsőre leginkább egy golfozóra hasonlító Légli Gézára is.
A Kislaki pince borait nem is lehet bármelyik nagyáruházban kapni. A legjobb, ha egyenesen felkeresed a Balatonboglárhoz tartozó Szőlőskislakon, a falu végén álló Kislaki Borkertet, ahol kóstolni és vásárolni is lehet. A Borkert sem nagyüzem, inkább egy kedves faluszéli ház, amelynek udvarán ősszel és tavasszal Kislaki Tavasz, illetve Kislaki Ősz névvel rendez nyilvános piknikeket Légli Géza. Az esemény egy családi garden partyhoz hasonlít leginkább, rossz pálinkákkal kínálgató rokonok helyett vendégborászokkal, ételkülönlegességeket főző vendégéttermekkel, gyerekprogrammal és a vendégek között körbe járó házigazdával.
„Lehet órákat dilemmázni egy bor tulajdonságairól, de az egész borkultúra túl van kicsit misztifikálva. A
lényeg sokkal egyszerűbb: emberek összegyűlnek és beszélgetnek egy jó palack bor mellett.” Első hallásra furcsa kijelentés egy borász szájából, kivéve, ha ő is kikéri magának, hogy borásznak nevezzék.
Pedig a Légli Géza készítette Kislaki-borok neve nagyon is jól cseng a balatoni borok sorában. A marketingnél sokkal jobban hisz az egyedi borok előállításában, amiknek a híre – ha lassabban is – úgyis szájról-szájra fog terjedni az emberek között. „Minden jó üveg bor önmaga reklámja. Ez sokkal lassabb és sziszifuszibb munka így, de azért tíz év alatt elterjedt a hírünk.”
„Látod, egy ilyen túlterhelt ültetvényből soha nem lehet minőségi bort készíteni”- mutat rá a szőlőskislaki pince látogatásunk közben az egyik szomszédos ültetvényre. Kicsit lassú az út a házától a János-hegyi vendégházakig, mert Géza szeme folyton megakad egy-egy szőlősoron. Ellenőrzi a szőlő állapotát, nézi, kell-e gyomot kapálni egy-egy ültetvény körül.
Tíz éve folytat kézműves borgazdálkodást a János-hegyen és Szőlőskislakon lévő szőlőbirtokain, de azt mondja, mostanában jobban szereti lábművesnek nevezni, amit csinál, mert manapság túl sokan nevezik magukat kézműves borászoknak. Kézműves borászaton ő a természet közeli szőlőtermelést érti, mechanikus gyomirtással és minél kevesebb adalékanyag hozzáadásával a szőlőléhez. „Amikor belekezdtem ebbe az egész borászkodásba azt vállaltam, hogy természet közeli szőlőműveléssel, intenzív talajmunkával ennek a termőterületnek az egyediségét tükrözzék vissza a boraink.”
Légli Géza életútja nem egy tipikus borász pálya. Kacskaringós, családi konfliktusoktól sem mentes út vezetett számára a borászkodásig. Kamasz korában még lázadt a jó nevű borász apa szelíd terelgetése ellen, aki a Légli-borbirtokon képzelte el fia jövőjét. „Egy földműves családban nőttem fel, soha nem volt tőlem idegen a földművelés, a természet, de mást akartam csinálni.” Végül fazekasnak tanult és évekig a szintén fazekas középső bátyjával dolgozott együtt, miközben legnagyobb bátyjuk, Légli Ottó vitte tovább a családi birtokot.
Tíz évvel ezelőtt azonban őt is elkezdte izgatni a bortermelés. Bár valószínűleg könnyebb út lett volna, de mégsem tért vissza a családi borászathoz, inkább megcsinálta a saját birtokát. A szőlőműveléssel kapcsolatban is más elvei voltak: ő a Légli-birtoknál kisebb, kézműves szőlőművelést folytató birtokot szeretett volna.
Azt mondja, teljesen értelmetlen lenne a Légli-borokhoz hasonlítgatni az ő borait, bár azt elismeri, hogy mivel ez egy jó sztori, az emberek gyakran megteszik. Ennek ellenére szerinte „a saját elképzeléseidre, a magaddal szembeni elvárásaidra és arra kell figyelned, hogy a lehető legtöbbet hozd ki a termőhelyed adottságaiból. Bárki máshoz hasonlítani magadat rossz üzenet, akkor inkább bele se vágj a borkészítésbe.”
A borszakmában szerinte inkább hátránynak számított, hogy híres borász családból jött és nagyjából mostanra sikerült kilépnie a nagy testvér árnyékából, azaz most már a saját borai miatt tartják számon az emberek és a borszakma. Jelenleg egy fehér chardonnay pezsgőt, egy fehér gyöngyöző bort, négyféle száraz fehérbort, ötféle vörös bort és egy rozét lehet megvásárolni és kóstolni a Kislaki-birtokon. "
forrás:
WeLoveBalaton.huhttp://welovebalaton.hu/
Ha
Ön szereti a finom borokat és ételeket, és megszeretne ismerni egy első
osztályú pincészetet és a borvidék legjobb borait, akkor ezt nem
hagyhatja ki!
Egy igazi gyöngyszemet mutatunk be Önnek!!!
A Dél-Balatoni borvidék lankáin folytatjuk borbarangolásunkat.
A borvidék pincészetei közül a legkiválóbb a Kislaki Bormanufaktúra és borai!
A
Légli Géza, a birtok borásza, személyesen mutatja be a borvidéket, a pincét és
kiváló borait, amelyek mellé Chefünk,Fodor Sándor komponál ínyenc
menüsort.
Augusztus 23. kedd 19:00
Légli Géza - Kislaki Bormanufaktúra borvacsora
Istenhozottpohár: Chardonnay Pezsgő BRUT
Birtokfehér 2015
Rekesz Sauvignon Blanc 2015
Jánoshegy Rizling 2014
Lakitető Syrah 2015
Vitéz Cabernet Sauvignon 2015
Kislak 2011
Szeretettel várjuk!
Szoljár Csaba üzletvezető, Fodor Sándor Chef és a Solier Cafe csapata
BIZTOSÍTSA HELYÉT ASZTALFOGLALÁSSAL!
06-20-396-55-12
A borvacsora ára 12.900,- Ft/ fő
Biztosítsa a helyét, asztalfoglalással!
