/ Légli Ottó /
Légli Ottó, 2012. június 19.-én Gödöllőre is elhozza a Balatoni napfény izét!
"Légli Ottó neve és a léglies könnyedség, friss gyümölcsösség már régóta elválaszthatatlanul összefonódtak. És Ottó soha nem lett hűtlen ehhez a címhez: évről évre sorra tette asztalunkra jó ivású, friss és gyümölcsös borait. Az ezredfordulón aztán tudatos koncepció alapján új telepítésekbe kezdett, amelyekkel egy gyakorlott esküvőszervezőt megszégyenítő alapossággal boronált össze fajtákat és dűlőket. Így lépett frigyre az azóta már etalonná vált Landord-dűlő a chardonnay-val, a szőlősgyöröki Banyászó-dűlő az olasz rizlinggel, a szőlőskislaki János-hegy a sauvignon blanc-nal és végül a gyugyi Gesztenyés-dűlő a rajnai rizlinggel. S ahogy ezek a területek lassan termőre fordultak, a borszerető nagyérdemű előbb gyanította, a nehezen indult, végül mégis emlékezetessé kerekedett 2006-os évben pedig már örömteli tényként konstatálta: a léglies könnyedség mellett eljött a léglies komolyságok, a komplex, testes és egyértelműen a prémium kategória felé orientálódó borok ideje is. Dűlőszelekció, a fajtának mint eszköznek a továbbfejlesztése, a terroir megismerése és megmutatása a borokban - ezek azok az irányok, amelyek Légli Ottó és e négy fajta közös útját meghatározzák.
Az Első
Légli Ottó mindig hitt az olasz rizlingben. Akkor is, amikor ez nem volt divatos. Ezzel a fajtával debütált 1993-ban, és ma is ez jut először eszébe, legyen szó ételkísérőről vagy csak egy jó, esti kortyról. Mintegy 7 hektáron termeszti a fajtát, ebből 3 hektár található a Banyászó-dűlőben. A tavalyi évben a megkésett és barátságtalan tavasz miatt lerövidült tenyészidőszak ugyan nem kedvezett ennek a késői érésű fajtának, bora mégis olyan lett, amilyennek Ottó szereti: gyümölcsösen elegáns, kellemesen frissítő. Az olasz rizling egy kicsit olyan a pincészetnek, mint egy igazi gyerekkori barátság: egy életen át elkísér és soha nem hagy cserben.
Sauvignon másképp
Az utóbbi évek újvilági sauvignon blanc-reneszánszára gondolva hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a fajta nálunk is friss jövevény, noha a Balatonboglári borvidéken már a '60-as években gyökeret eresztett. Légli Ottónak is vannak régi, "örökölt" ültetvényei, amelyek ugyan felvillantották a fajtában rejlő lehetőségeket, ezeket mégis csak a homokköves talajú János-hegy saját telepítésű 3.8 hektárjáról származó termés váltotta igazán valóra. Az 500 literes fahordóban erjedt és érlelődött 2006-os sauvignon blanc nem az a pohárból csalánt-egrest kiáltó, harsányan fajtajelleges bor. Sokkal inkább visszafogott elegancia, lassabban bontakozó komplexitás jellemzi.
Az út elején
Noha a rajnai rizling - csakúgy, mint a sauvignon blanc - már régóta hozzátartozik a balatonboglári szőlőhegyek képéhez, a Légli Pincészetben ez a fajta tölti be a legkisebb királyfi rendszerint igen kellemes szerepét. A gyugyi Gesztenyés-dűlőben 2004-ben telepített 3.7 hektárnyi rajnai még az óvodát sem járta ki, de 2006-os teljesítménye alapján igazi csodagyerek. A fajta markáns, ugyanakkor összetett savszerkezete volt az, ami Légli Ottót már az első találkozáskor magával ragadta, és amely mind a mai napig a legjobban foglalkoztatja. Mint mondja: "Ha van a Légli Pince borászati filozófiájának valamilyen kimozdíthatatlan sarokpontja, akkor az a karakteres, ugyanakkor izgalmas savak megőrzése a borban". Ennél azonban a 10 hektoliteres fahordóban erjedt és érlelődött Légli Riesling sokkal többet tesz: lenyűgözően kifinomult savszerkezetét komoly test és szinte váratlan ásványosság kerekíti teljessé. És még csak az út elején járunk.
Légli Ottó mindig hitt az olasz rizlingben. Akkor is, amikor ez nem volt divatos. Ezzel a fajtával debütált 1993-ban, és ma is ez jut először eszébe, legyen szó ételkísérőről vagy csak egy jó, esti kortyról. Mintegy 7 hektáron termeszti a fajtát, ebből 3 hektár található a Banyászó-dűlőben. A tavalyi évben a megkésett és barátságtalan tavasz miatt lerövidült tenyészidőszak ugyan nem kedvezett ennek a késői érésű fajtának, bora mégis olyan lett, amilyennek Ottó szereti: gyümölcsösen elegáns, kellemesen frissítő. Az olasz rizling egy kicsit olyan a pincészetnek, mint egy igazi gyerekkori barátság: egy életen át elkísér és soha nem hagy cserben.
Sauvignon másképp
Az utóbbi évek újvilági sauvignon blanc-reneszánszára gondolva hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a fajta nálunk is friss jövevény, noha a Balatonboglári borvidéken már a '60-as években gyökeret eresztett. Légli Ottónak is vannak régi, "örökölt" ültetvényei, amelyek ugyan felvillantották a fajtában rejlő lehetőségeket, ezeket mégis csak a homokköves talajú János-hegy saját telepítésű 3.8 hektárjáról származó termés váltotta igazán valóra. Az 500 literes fahordóban erjedt és érlelődött 2006-os sauvignon blanc nem az a pohárból csalánt-egrest kiáltó, harsányan fajtajelleges bor. Sokkal inkább visszafogott elegancia, lassabban bontakozó komplexitás jellemzi.
Az út elején
Noha a rajnai rizling - csakúgy, mint a sauvignon blanc - már régóta hozzátartozik a balatonboglári szőlőhegyek képéhez, a Légli Pincészetben ez a fajta tölti be a legkisebb királyfi rendszerint igen kellemes szerepét. A gyugyi Gesztenyés-dűlőben 2004-ben telepített 3.7 hektárnyi rajnai még az óvodát sem járta ki, de 2006-os teljesítménye alapján igazi csodagyerek. A fajta markáns, ugyanakkor összetett savszerkezete volt az, ami Légli Ottót már az első találkozáskor magával ragadta, és amely mind a mai napig a legjobban foglalkoztatja. Mint mondja: "Ha van a Légli Pince borászati filozófiájának valamilyen kimozdíthatatlan sarokpontja, akkor az a karakteres, ugyanakkor izgalmas savak megőrzése a borban". Ennél azonban a 10 hektoliteres fahordóban erjedt és érlelődött Légli Riesling sokkal többet tesz: lenyűgözően kifinomult savszerkezetét komoly test és szinte váratlan ásványosság kerekíti teljessé. És még csak az út elején járunk.
Landord
Vannak pillanatok, amikor a lehetőségek és az ambíciók szerencsés konstellációjának köszönhetően valami igazán nagyszerűt alkothat az ember. Ilyen pillanat volt 2003, amely Légliéknél a dűlő, a fajta és a borász nagy találkozásának éve. A déli-délnyugati fekvésű, magas agyag- és mésztartalmú Landord-dűlő 4 hektárnyi területén termett szőlőből készült chardonnay megjelenésének évében etalon lett: a testes, egyszerre gyümölcsös és krémes, minden ízében elegáns chardonnay hazai viszonyítási pontja.
Pedig Légli Ottó és a chardonnay viszonya "csak" barátságként indult. Az évek múlásával azonban ez a barátság - a fajta erényeinek egyértelművé válásával - fokozatosan elmélyült, míg végül Ottó 2000-ben szó szerint dűlőre vitte a dolgot, és ezzel megszületett a Landord, amely 2006-ban már harmadik évjáratát ünnepelte. A borkészítési elvek egyértelműek: 225 és 300 literes magyar kis fahordóban erjed és érlelődik, ez az, ami megkülönbözteti a pincészet 1996 óta létező alap chardonnay-jától, ami 500 literes fahordóban tölti iskolás éveit. És hogy a Landord hol folytatja majd tanulmányait? Az ültetvény még mindig nagyon fiatal, évről évre várhatóan szebb termést ad. "Meg aztán a hordóhasználatban is rengeteg lehetőség van még" - sorolja Ottó. A jelenleg alkalmazott magyar hordók mellett kacérkodik Burgundiából származó másodtöltésű barrikhordók kipróbálásával is, mert mint mondja, a lankadatlanul keresett elegancia megtaláláshoz a hordó-játékon keresztül vezet az út. Meg az állandó kísérletezésen át. Magától értetődő természetességgel szögezi le, hogy az alapvető technológiai 1x1-en kívül, amelynek természetesen mindig rendben kell lennie, minden évben el kell felejteni az előzőt, s csak az adott termés szavára, kívánságaira, képességeire szabad figyelni.
S hogy a dűlőszelekció határainak elérése után merre tovább? A borász matematika segít: négy szép bor összege egy nagy cuvée. S hogy az milyen lesz? "Nem tudok másképp bort készíteni, mint ahogy élek" - mondja Ottó. Szerencsére - gondoljuk magunkban. " forrás: Bortársaság
Vannak pillanatok, amikor a lehetőségek és az ambíciók szerencsés konstellációjának köszönhetően valami igazán nagyszerűt alkothat az ember. Ilyen pillanat volt 2003, amely Légliéknél a dűlő, a fajta és a borász nagy találkozásának éve. A déli-délnyugati fekvésű, magas agyag- és mésztartalmú Landord-dűlő 4 hektárnyi területén termett szőlőből készült chardonnay megjelenésének évében etalon lett: a testes, egyszerre gyümölcsös és krémes, minden ízében elegáns chardonnay hazai viszonyítási pontja.
Pedig Légli Ottó és a chardonnay viszonya "csak" barátságként indult. Az évek múlásával azonban ez a barátság - a fajta erényeinek egyértelművé válásával - fokozatosan elmélyült, míg végül Ottó 2000-ben szó szerint dűlőre vitte a dolgot, és ezzel megszületett a Landord, amely 2006-ban már harmadik évjáratát ünnepelte. A borkészítési elvek egyértelműek: 225 és 300 literes magyar kis fahordóban erjed és érlelődik, ez az, ami megkülönbözteti a pincészet 1996 óta létező alap chardonnay-jától, ami 500 literes fahordóban tölti iskolás éveit. És hogy a Landord hol folytatja majd tanulmányait? Az ültetvény még mindig nagyon fiatal, évről évre várhatóan szebb termést ad. "Meg aztán a hordóhasználatban is rengeteg lehetőség van még" - sorolja Ottó. A jelenleg alkalmazott magyar hordók mellett kacérkodik Burgundiából származó másodtöltésű barrikhordók kipróbálásával is, mert mint mondja, a lankadatlanul keresett elegancia megtaláláshoz a hordó-játékon keresztül vezet az út. Meg az állandó kísérletezésen át. Magától értetődő természetességgel szögezi le, hogy az alapvető technológiai 1x1-en kívül, amelynek természetesen mindig rendben kell lennie, minden évben el kell felejteni az előzőt, s csak az adott termés szavára, kívánságaira, képességeire szabad figyelni.
S hogy a dűlőszelekció határainak elérése után merre tovább? A borász matematika segít: négy szép bor összege egy nagy cuvée. S hogy az milyen lesz? "Nem tudok másképp bort készíteni, mint ahogy élek" - mondja Ottó. Szerencsére - gondoljuk magunkban. " forrás: Bortársaság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése