2012. április 2., hétfő

Kaló Imre pincéje

"A szomolyai Kaló Imre lett 2011-ben a borászok borásza!A cím abban különbözik az összes többitől, hogy nem szervezetek szavaznak vagy döntenek róla, hanem maguk a borászok, akik maguk közül választják ki a legjobbat.
Kaló Imre, a 2011-es borászok borásza az Egri borvidéken tevékenykedik, különös kultuszát részben annak köszönheti, hogy borai kereskedelmi forgalomban nem kaphatók.
„Az erkölcs hófehér kövezetéről elindulva lehet csak értéket létrehozni..." mondja Kaló Imre, amivel úgy gondolom, minden jóravaló ember egyet is ért. Az efféle emberekre, amilyen Kaló Imre is, manapság azt szokták mondani: megosztó személyiség. Ezzel szemben én azt mondom: értékteremtő. Mások azt mondják róla: csodabogár, megszállott, én azt mondom: józan. Még akkor is, ha mondókájának vissza-visszatérő eleme a mámor.
Mert valójában mi is a bor lényege? Örömszerzés. Annak, aki megtermeli és annak is, aki megissza. Akkor, úgy és annyit, ami a jót, a minőséget, a mértékletességet, a szellemet, és a szeretetet szolgálja. Mert mindaz, ami Kaló Imre pincéjében megvalósul nem más, mint ezeknek az értékeknek a teremtése és szolgálata.
Ő nem a modern értelemben vett bortermelő. Mégis az egyik legtudatosabb ember a borászok közül. Ugyanis egyáltalán nem érdekli, mi történik körülötte. Teszi a dolgát aszerint, amit küldetésének tart.
Területének nagysága eléri a 17 hektárt! Ha valaki első ízben megy Kaló Imréhez látogatóba, a már próbáltak kötelességüknek érzik felkészíteni az újakat a megpróbáltatásokra. Éveken keresztül valóban csak a pincében, állva lehetett kóstolni, de azt nagyon. A gazda ugyanis minden érdeklődőt a szó valódi értelmében szeretettel lát, borát pedig nem sajnálja tőle. Ez átlagosan 60-70 hordó tartalmának megkóstolását jelenti.
Hordók egymás mellett, egymás hátán, szépen sorban, megszámozva. Ennyi. A többi a gazda fejében van. Minden hordóról tudja, mi a tartalma fajta, szüreti időpont, cukorfok, alkoholfok szerint. Ami viszont nincs, az a prés. Itt csak színelt mustok forrnak, héjon áznak, erjednek, néha hónapokon át.
Bizonyos fajtákat pl. leányka, zöldveltelini, szürkebarát, cabernet sauvignon - itt átalakult formában lehet kóstolni. Semmi sablon, semmi recept. Itt a szőlő az úr. Az úr pedig gyakorlatilag átírja mindazt, ami a fehérszőlő-kékszőlő rendszeréről eddig megtanultunk és tapasztaltunk. Itt lehet kóstolni wachaui mélységeket kínáló zöldveltelinit éppúgy, mint kifogástalan chardonnayt, 4 éves hordós érlelés után. Szürkebarátot a téglába hajló rózsaszín árnyalattal, jelentős cserzőanyaggal, extrém ízgazdagsággal. De van itt csupa eper illatú friss cabernet rozé is, ami vastagságban felér egy jóféle bikavérrel. A leányka különféle változatai külön cikket érdemelnének, akárcsak a 2000-es évjáratú, most (!) palackba töltött cabernet sauvignon és merlot. Ez a két bor ugyanis nem rendhagyó, csak úgy egyszerűen kifogástalan, nagy bor.
Kaló Imre csak a borok felszínét kénezi és a pincét magát.Általánosan jellemző rájuk a nagy koncentráció, erőteljes ásványos karakter, nagy test és a hosszas érlelés nyomán kialakuló tercier aromák sokasága."  forrás: rozsakert.com 

Abban a hihetetlen szerencsében van részünk, hogy Áprilisban Gödöllőn is megkóstolhatjuk a Mester egyedülálló borait.....   Kaló Imre borvacsora




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése