Az Arany sárfehér egy magyar fehérborszőlő fajta. A szőlőfajta származása bizonytalan, de valószínűleg a balkáni térségből érkezett hozzánk. Kizárólag Magyarországon található meg ez a szőlőfajta, a Kunsági borvidéken. 1873-ban Szélesi József vincellér szelektálta egy Kadarka ültetvényben, ezért feltételezték, hogy a Fehér Kadarka változata. A szelektálástól kezdve Fejszés István volt nagy terjesztője a. Az Izsáki sárfehér nevet a fajta kezdettől fogva az Izsáki szőlőtermesztőktől kapta. Hason nevei: Izsáki, Izsáki sárfehér, Fehér dinka, Német dinka, Huszár szőlő. Neve 1999. december 13.-án véglegesítődött, az FVM "Izsáki" szőlőfajta nevét "Arany sárfehér" - névre változtatta. Fehér bogyója és nagy fürtje miatt, nehéz, mint a sár találó névválasztás. A Somlói borvidéken termesztett Sárfehértől független, teljesen más fajta. Később Kostka László Izsáki gyógyszerész volt nagy apostola termesztésének.
Csak hazánkban termesztik, ezért őshonosnak tekinthetjük. Hazai elterjedése alapján helyi fajta. Levele nagy, megnyúlt, hólyagos felületű, vállöble jellegzetesen „kancsó” alakú. Fürtje nagy, vállas, tömött. A bogyói világos sárgászöld színűek. Erős növekedésű, bőtermő, de fagyérzékeny fajta. Károsodása esetén jól regenerálódik, sőt meglehetősen sok másodtermést is képez, ami a késői érés miatt inkább a fajta hátrányára válik.
Későn, október közepén, illetve második felében érik, általában ekkor szüretelik. Régebben étkezési célra is felhasználták, a két világháború között Németországba exportálták Aranysaszla néven. A szőlő durva, magas savtartalma nem teszi lehetővé csemegeszőlőként való hasznosítását, így nagyon nagy mennyiségben pezsgő-alapbort készítenek belőle. Bora változó alkoholtartalmú, vékony, savai durvák. Jelentős mennyiséget használnak belőle pezsgő alapbornak. Fajtapezsgője Blanc sec.
Májusban az Arany Sárfehérhez párosítunk spárgás ételeket. Hamarosan következik a menü.........
(sol)
