2012. március 9., péntek

Etyek-Budai borvidék - Nyakas Pince (Tök)

A fővárostól nyugatra, a Budai-hegység lábától az Etyeki-dombságon át egészen a Velencei-hegységig fellelhetők az Etyek-Budai Borvidék szőlőskertjei. A Nyakas Pince legfőbb dűlőinek a Budajenő határában lévő Öreg-templom-völgy és Körte-völgy, illetve a Tök községet északról határoló Nyakas-hegy ad otthont.
Az egykori Budakörnyéki borvidék valaha Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalában elterülő hegy- és dombvidék szőlőit foglalta magába. Ez a vidék a történelem előtti időkben is lakott volt. Négy fő körzetre oszlott: Szentendrei szőlők, Budai szőlők (óbudai, Sashegy környéki), Promontori szőlők, Tétényi szőlők. Az Árpád-házi királyok alatt már virágzott a szőlőtermesztés, és az itt élő emberek megélhetésének fő forrásává vált.
Sok szerb (rác) telepedett le ezen a környéken. Ennek köszönhetően a török hódoltság után főleg a vörösbor készítése volt túlsúlyban. Európai hírre tett szert a Buda-Sashegyi Kadarka, amit Fekete kadarkából készítettek. A sok háború jelentősen meggyérítette a szőlőket.
A törökök kiűzése után német nemzetiségű szőlőművelők is telepedtek le. Az 1736-41. évi promontori szőlőtulajdonosok névsorában szereplő 572 névből 309 német hangzású, ami tudatos német betelepítésre enged következtetni. 192 név szerb és csak 50 magyar a névsorban. A Duna kiváló szállítási lehetőséget jelentett, így a borok tárolására nagy pincék épültek, amelyek többsége ma is működik.
A XVIII. század második felében rendszeressé vált a szőlőtelepítés Promontoron és környékén. Az állandó lakosság száma évről-évre nőtt. Valami kis szőlővel a legszegényebb zsellér is rendelkezett. A század végétől különösen a Promontoron és Kistétényben szőlőt bérlő budai, pesti polgárok részéről nagy divatja lett a pincézésnek, aminek hatására igen komoly pincekultusz alakult ki.
1830 körül a nagyvárosokban a lakosság inkább a fehérbort kereste (változtak a borfogyasztási szokások is), a budai vidéken is arra kényszerültek, hogy egyre több fehérborszőlő-fajtát szaporítsanak.
1890-ben a filoxéra szinte teljesen elpusztította az ültetvényeket. A szőlőkultúra újbóli fellendítése nem járt a várt sikerrel. A szőlőtelepítésekkel párhuzamosan csonthéjas gyümölcsöket kezdtek el ültetni. Lassan a gyümölcsösök kiszorították a szőlőterülteket.
Etyek szőlőinek története is hasonló utat járt be azzal a különbséggel, hogy a XIX. század közepén a Vál-völgyi uradalmi szőlészetek hírnevet szereztek a korszerűsítéseikkel, újításaikkal. A borvidék szőlőiben a pákozdi, sukorói, nadapi, velencei szőlőhegyeken jó minőségű fehérbort termelnek. A XIX. század végén a Törley család híres pezsgői alapanyagának fehér borát is ezen a területen, Etyek térségében termelték. A sajátos ökológiai viszonyok, a talajok magas mésztartalma és a szeles fennsíkokból adódóan rendszerint egészséges a szőlő, és a pezsgőgyártáshoz ideális, nagy savtartalmú bor-alapanyag terem ezen a borvidéken. A kedvező gazdasági helyzet miatt a szőlőtermesztés uralkodó maradt.

Malya Ernő
Borászati vezető

Malya Ernő: 1936-ban egy Békéscsaba környéki szlovák nemzetiségű faluban, Tótkomlóson született egy molnár családjában, az orosházi érettségi után diplomata pályára készült, ám 1954-ben nem jutott be a Külügyi Főiskolára. Kertésznek állt tehát, és a főiskolán tetszett meg neki a szőlészet. Annyira, hogy 1960-ban megszerzett diplomáját egyetlen percre sem hagyta kihasználatlanul: előbb Kiskunhalason, majd Szigetcsépen, végül – 1994 óta – Tök községben, a Nyakas Pincénél borászkodik. A számtalan hazai és nemzetközi siker mellett 2002.-ben elnyerte az "Év Bortermelője" címet.

"Számunkra a borkészítés már a szőlőültetvényben elkezdődik – a metszéssel, amely az első számú termésszabályozás. A vegetációban előre haladva következik a hajtásválogatás, majd végül a zöld fürtök leritkítása. A rendkívüli minőséget, tehát úgy érjük el hogy erőteljes terméskorlátozást használunk, amely a termésritkítás után 6 - 9 tonna terméshozamot jelent hektáronként. A termés minőségét, a termesztés elemein kívül a klimatikus, és a talajtani tényezők is meghatározzák.
Ültetvényeinkben a napsütéses órák száma vegetációs időszakban 1930-2100. Az átlagos középhőmérséklet 9°C. Az évi csapadék mennyiség átlagosan pedig 576-590mm.
Az ültetvényeink talaja pedig löszön képződött jó tápanyag ellátottságú barna erdőtalaj mész alapú kőzeten, amely a friss üde illatos reduktív boroknak jó alapot biztosítanak."


Nyakas borvacsora
2012 március 19. Hétfő 19:00

Budai Müller Thurgau 2011
Öreg-templom-völgy, Budajenő,
Oltalom alatt álló eredetmegjelölt félszáraz fehér bor 0,75l
Alk %vol: 11,93
Sav g/l: 6,8
Maradék cukor tartalom g/l: 10,1
Könnyed, száraz, intenzív illatú bor, magyar nevén Rizlingszilváni. Üdeség és könnyed elegancia jellemzi. Jól lehűtve a nyári délutánokon frissítőként remekül szolgál.

Aligvárom 2011
Chardonnay – Rizlingszilváni – Irsai Olivér
Oltalom alatt álló eredetmegjelölt száraz fehér bor 0,75l
Alk %vol: 12,8
Sav g/l: 6,6
Maradék cukor g/l: 6,3
A három fajta mesteri ötvözete, amelyben az illatok harmóniája a zamatok mélységével és élénk savérzettel párosul. Szájban száraz, lendületes érzetet ad. Az illathoz igazodó ízei fiatalos elánnal érkeznek. Pikáns szószos húsokhoz, a tenger gyümölcseihez és keleti ízekhez is kitűnően illeszkedik.

Budai Irsai Olivér 2011
Két dűlő termése: Öreg-templom-völgy, Körte-völgy; Budajenő
Oltalom alatt álló eredetmegjelölt száraz fehér bor 0,75l
Alk: 12,18 %vol.
Sav g/l: 5,9
Maradék cukor tartalom g/l: 6,9
Élénk zöldfehér szín, muskotályos, virágos rétre emlékeztető intenzív illat jellemzi. Zamataiban a frissen szedett szőlő jegyei mutatkoznak. A házibulik kihagyhatatlan tartozéka.

Budai Kadarka Rosé 2011
Két dűlő termése: Felső-templom-völgy, Körte-völgy; Budajenő
Oltalom alatt álló eredetmegjelölt száraz rozé bor 0,75l
Alk: 11,2 %vol.
Sav g/l: 7,5
Maradék cukor tartalom g/l: 6,7
Málnás, cseresznyés ízvilág, a fajtára emlékeztető fűszeres zamat, elegáns savgerinc, halvány hagymahéj szín, intenzív lecsengés jellemzi. Tenger gyümölcseihez vagy akár önmagában nyári frissítőként kiváló.

Budai Sauvignon blanc 2011
Körte-völgy, Budajenő
Alk %vol: 13,2
Sav g/l: 6,3
Maradék cukor g/l: 2,1
Harsány illatában felülkerekednek a zöldpaprikás, bürkös jegyek. A széles aromaskála a minerális jegyektől a bodzavirágon át az egres és a citrusféléig szinte határtalan. A fajta kedvelőinek igazi különlegesség. Pikáns előételekhez, sült és főtt halakhoz, pácolt sültekhez kitűnően illeszkedik.

Menádok Budai Chardonnay 2009
Öreg-templom-völgy; Budajenő
Alk %vol: 14,31
Sav g/l: 5,3
Maradék cukor g/l: 4,3
„Sur lie” és „batonnage” technológiával készült, amely a seprőn tartást és a finom seprő kevertetését jelentik. Ennek eredménye egy komplex, nagy potenciállal rendelkező egyedi tétel. Kései szüretből származó, érett gyümölcsös, fűszeres illata kiegészül a 3 hónapos fahordóban való érlelés során kialakult jegyekkel; így zamatban is telt krémes zamatú hosszú lecsengésű utóíz jellemzi. Fűszeres mártások, krémlevesek, grillezett sült húsok, zöldségek mellé ajánljuk.

Budai Sauvignon blanc 2006
Körte-völgy, Budajenő
Alk %vol: 12,53
Sav g/l: 7,3
Maradék cukor g/l: 62,8
A magas alkoholt és a sok visszamaradt cukrot tartalmazó bort ünnepi alkalmakra, illetve desszertek mellé ajánljuk. Jól behűtve fogyasztandó. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése